Még mindig pont nélkül

Szeptember utolsó napján az ötödik mérkőzését vívta az ÓAM – Ózdi KC a férfi kézilabda NB.I/B-ben. Ellenfele a szintén kiesésé ellen hadakozó KK Ajka volt. Szoros első félidő után nem gondolták a szurkolóink, hogy a fordulás után „betlizik” a csapatunk, s hazai pályán szenved súlyos vereséget.

ÓAM – Ózdi KC - KK Ajka 19 - 30 (11 – 11)
Ózd, Marosi István Városi Sportcsarnok, 200 néző.
Vezette: Sándor György és Szabó Balázs.

Kiállítások: 10 - 10 perc.
Hétméteresek: 6/4 illetve 1/1.

ÓAM-ÓKC: Konyicsák Tamás 1 - Rozner Kevin 8, Kovácsevics István 1, Csépányi Gergő 1, Tóth Márk Patrik 2, Skoda Levente, Tóth István Sámuel 4. Csere: Moscoso Péter Carlos - Kecskés Levente, Zelei Botond, Molnár Gergő 2. Vezetőedző: Kocsis Csaba.
KK Ajka: Tatai Péter - Gyene Norbert 6, Perczel Kristóf 2, John András 3, Horváth Márkó 4, Jávor Sebestyén 2, Kovács Bence 1. Csere: Baracskai Sándor 1 - Nagy Martin Olivér, Tóth Patrik 5, Dobos Patrik 4, Zsáki Olivér, Forgács Kevin 2. Vezetőedző: Velky Péter.

A zsinórban elszenvedett négy vereség után nagy elszántsággal kezdett a csapatunk. Ugyan a vendégek az első támadásukat góllal fejezték be, de kettővel válaszoltunk (5. perc: 2 – 1). Amelyik gárda hátrányba került, az lőtt kettőt. Így felváltva vezettek a mérkőzők (16. perc: 5 – 6). A következő időszakban az Ajka őrizni tudta az 1 – 2 gólos előnyét (26. perc: 9 – 11). A játékrész hajrája a miénk volt. Molnár és Rozner góljaival, illetve Konyicsák utolsó másodperces védésével döntetlennél mentek pihenni a felek (11 – 11).

A második játékrész úgy kezdődött, hogy gólra góllal válaszoltak a felek (36. perc: 14 – 14). Ami feltűnő volt, hogy nálunk hiányoztak az átlövésből született gólok. A hatosról, hetesből, betörésből értük el a találatainkat – viszont az ellenfél védővonalán legsűrűbb a védőfal, a támadóknak „könnyű” hibázni.

A vendégek megkezdték a „rugalmas elszakadást”. Mi támadásban egyre többet hibáztunk, ők egyre magabiztosabban lőtték a góljaikat (48. perc: 16 – 21). Játékosaink elővették a 7/6 elleni játékot, azaz üres kapu előtt játszottunk. Igenám, de jöttek elől a hibák, amiket azonnal büntették a dunántúliak. Négy üreskapus gólt is lőttek. Egyre nagyobb lett a különbség (57. perc 19 – 26). Elszállt az önbizalom is, s ettől fogva gól nem lőttünk, csak kaptunk. Így alakult ki a 11 gólos különbség (19 – 30).