Kevesen voltunk - de nem kevesek

Az első tavaszi hétvégén már a 20. fordulót rendezték a férfi kézilabda NB. I/B-ben. Csapatunk a Bakony aljára, Ajkára látogatott. Ezzel az együttesek túl vannak a sorozat kétharmadán.

A két klub közös története rövid, de érdekes meccseket hozott eddig. A tavalyi bajnokságban az akkor újonc Ajka az utolsó, még bennmaradó helyen, a 13-on fejezte be a bajnokságot. Tavalyelőtt szeptember a Marosiban „nagy zakót kaptak”: 44 – 30 az eredmény, ide. A tavasszal nagy bravúrral mentett pontot vendégségben az ÓKC: 21 – 11-es katasztrófális első félidő után sikerült pontot menteni 29 – 29. Az ősszel Ózdon a szünetben még nem dőlt semmi( 11 – 11), akkor a második félidő volt csapnivaló, és súlyos vereség lett a vége (19 – 30). A tavalyi újoncból az idén már stabil középcsapat lett.
A hét közepén már írtunk róla, hogy nem a legjobb előjelekkel készültek kéziseink a bakonyi látogatásra. Három alapemberünket (Moscoso Péter Carlos, Tóth Márk Patrik, Kovacsevics István) nem nevezhette a mérkőzésre Kocsis Csaba vezetőedzőnk.

KK Ajka - ÓAM – Ózdi KC 34 - 32 (17 – 21)
Ajka, Városi Sportcentrum, 150 néző.
ÓAM – Ózdi KC: Konyicsák Tamás - Rozner Kevin 8, Skoda Levente 2, Péter Dominik 5, Csépányi Gergő 2, Zelei Botond 2, Molnár Gergő 5. Csere: Kovács Adrián, Kecskés Levente 6, Bárdos Máté 2, Tóth István Sámuel. Vezetőedző: Kocsis Csaba.

Kiállítások: 6, illetve 4 perc.
Hétméteresek: 3/3 - 3/3.

Érdekes felállásban kezdte csapatunk a meccset, aztán kiderült, hogy két beállóssal próbálunk támadni, (hét a hat ellen), s eredményesek lenni. A játékot mi kezdtük, a gólgyártást a hazaiak. A 8. percben már iksz volt az állás (5 – 5). Ezután fokozatosan átvettük az irányítást. A játékrész derekán már háromgólos volt az előnyünk (15. perc: 9 – 12). Ezt a 2 – 3 gólos előnyt tartani is tudtuk. A 26. percben Zelei góljával már négy volt közte (15 – 19). A szünetig maradt is a különbség (17 – 21).

A 34. percben Molnár góljával már 18 – 23 lett az állás. A 41. percben is még négy volt közte (23 – 27). Aztán kezdett „fogyni a levegő”, hiszen igencsak keskeny volt a kispadunk, nem volt pihent emberünk, akit pályára lehetett volna küldeni. Labdaeladás, kiállítás rossz lövés is volt nálunk. Az Ajka meg is kezdte a felzárkózást. A 46. percben értek utol bennünket (28 – 28). Az 50. percben vette át a vezetést a bakonyi csapat (30 – 29). Nem volt már erő a csapatban, hogy a hajrában legalább egy pontot meg tudjon menteni (34 – 32).

Kocsis Csaba, vezetőedző:
- Sikerült meglepnünk a 7-6-os játékkal az Ajkát, nem nagyon láttam más esélyt, hogy a számbeli és méretbeli különbséggel szemben felvegyük a versenyt. Az első félidőben szinte tökéletesen sikerült, és hátul is többé-kevésbé jól zártunk. Itt az 1-2-es közötti terület volt az egyetlen, ahol puhák voltunk. A második félidőben is uraltuk a játékot, 4-5 gólos vezetésünk magabiztosságot adott, ami ellensúlyozta az egyre kiürülő energiaraktárakat, a gyakorlatilag csere nélküli lehetőségünket. A 41. percben aztán 24-27-nél olyan nyomás alá kerültünk, ami egyrészt nagyon szomorú a kézilabda szempontjából - aki a csarnokban volt az tudja mire gondolok -, másrészt,megroppantott minket. Ha van a 41. percben 27 lőtt gólod, és többször azzal az indokkal szankcionálnak, hogy egész meccsen "ölöd" a játékot, akkor nincs több kérdésed...

Egy gyengébb, kevesebb lehetőséggel rendelkező csapatot könnyen megtörnek a hasonló események, összezavarodtunk, sajnos mi sem bírtuk higgadtan kezelni. Onnantól nem volt kérdés, hogy bedarálnak minket. Sajnos, nem a mi malmunkra hajtja vizet, az újabb sérülés és az sem, hogy olyan játékosoknak kellene megnyerni a meccset, akik 20 órája még ifi másodosztályú meccset játszanak végig. Végtelenül csalódottak vagyunk, hogy a tornyosuló problémák ellenére tavasszal már a 3. meccsen vagyunk jó pozícióban, de képtelenek vagyunk végig vinni.